Az első orosz mobiltelefon

A fejlesztés 1958-ban indult, különböző városokból származó szovjet mérnökök csapatmunkájaként.
Egy teljes funkcionalitású telefon készült el, amit a szovjet elit autójába tettek.

Full duplex telefon volt, tehát egyszerre lehetett “tárcsázni” és beszélni, ami lényeges lehetett, hiszen amíg a hívó ezeken a nagy, nem éppen könnyen lenyomható gombokon tárcsázott, előfordulhatott, hogy valaki hívta közben, bár nem lehetett túl hosszú egy telefonszám 1960 körül a Szovjetunióban.

Az első orosz mobiltelefon fotója.

Egy átlagos szovjet városnak 16 rádió csatornája volt, ez elég volt a helyi kommunista elitnek ahhoz, hogy telefon kapcsolatot létesítsen egymással.

A 150 MHz-es frekvenciát használták, az antenna egy magas épület tetejére téve 70-80 kilométert is lefedhetett.

A gyártást 1963-ban indították el és 1970-ig több mint 30 várost láttak el ilyen mobiltelefon hálózattal.

Az Egyesült Államokban csak 1969-ben kezdődött egy mobiltelefon rendszer kiépítése.

A telefonnak volt néhány mai tulajdonsága is, tudott pl. konferencia beszélgetést létrehozni, kezelni.

A hálózat hierarchikus felépítésű volt, így előfordulhatott néha, hogy a kevésbé fontos elvtársak nem tudtak beszélni, nem jutott nekik szabad csatorna.
A rendszerben helyi számok illetve a “baráti országok” fontosabb emberei voltak hívhatók.

A 70-es években megjelent egy kevésbé ijesztő változata is, ezt már kényelmesen az autó első két ülése közé tudták tenni.

A hatóságok nem gondoltak arra, hogy az egyszerű embereknek is szüksége lehet ilyen készülékre, nem is férhettek hozzá, ráadásul a mobiltelefon a szabadságnak egy új szintjét biztosította volna a polgároknak, az pedig ugye veszélyes dolog.

Kapcsolódó cikkek: Az első orosz egér, Android

2007.04.29.